Egyházi tabu: Regnum Marianum
2006-11-08. 12:03:08

II. János Pál pápa szerint a Regnum Marianum
újjáépítése jelképe lesz a magyar egyház
és a magyar nemzet feltámadásának

Miközben a Rákosi Mátyás által leromboltatott Regnum Marianum templom helye nemzeti gyülekezőhely, addig az Erdő-féle Magyar Katolikus Egyház napjainkban hallani sem akar még az alapok feltárásáról sem. Helyette az 1990-es években Budapest XIV. kerületében, az eldugott Zoborhegy téren épített Regnum Marianummal takarózik, s a revizionisták halálát várja. Talán az sem véletlen, hogy a tisztázatlan múltú felső klérus a lengyel egyházzal szemben nem lép fel aktívan a posztkommunista diktatúra, konkrétan a Gyurcsány-rezsim ellen.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia – az egyik alapvető etikai szabályt áthágva – nem is válaszolt a Kuruc.info írásos érdeklődésére: Mi az akadálya, hogy az eredeti helyén visszaépítsék az igazit? Telefonon pedig a Budapesti Főegyházmegyei Hivatal egyik sajtósa (nevét sajnos nem jegyeztük meg az indulatos vitába torkollott beszélgetés kezdetén) így fogalmazott: ez a kérdés annak a néhány embernek a halálával meg fog oldódni, akik még a felépítésben reménykednek (életpárti egyház?).

Hírportálunk alább Szakács Gábor írását közli – képekkel színesítve –, mely a Nemzeti Hírhálón jelent meg két hónapja, miután a Demokrata – következtetésünk szerint – megtagadta rendszeres szerzőjétől e tabutéma felvetését. A cikk írójának az egyházzal szemben határozott véleménye, hogy egyszer és mindenkorra tiszta vizet kell önteni a pohárba, hogy kik akadályozzák a Regnum Marianum feltárásának és történelmi emlékhellyé nyilvánításának folyamatát. A Biblia is azt tanítja: Ne hazudj! Jó lenne, ha az érintettek ennek megfelelően nyilatkoznának...

Csobay Noémi – Kuruc.info

A tétovázás bére

Az egyház elhatárolódása az újjáépítéstől nem először történt meg. Több hívő már 1998-ban levélben kereste meg az akkori Főegyházmegyei Hatóságot, ahol Seregély István egri érseket, aki az újjáépítésre vonatkozó kéréseket azzal hárította el, hogy a megelőző tíz évben több tucat templom épült, illetve újult meg az országban, a Zoborhegy téren pedig felszentelték a Regnum Marianum méltó utódját. A levélírók mégsem ok nélkül méltatlankodtak. 1993 szeptemberében, az Emlékezés Napján a Felvonulási téren jelenlévő hívek „elhatározták a templom újjáépítésének elkezdését, közel húszezer aláírással és félezer közéleti személyiség támogatásával. A templom újjáépítésének elindításával akarják magára ébreszteni a mai közömbösségbe kergetett társadalmat” – írja az „Így vagy sehogy! A Regnum Marianum története képekben” elnevezésű, képes füzetecske. És már ez sem volt előzmények nélkül, mert 1993 áprilisában II. János Pál pápa áldásban részesítette a nála kihallgatáson járt magyar cserkészeket, buzdított a lerombolt templom újjáépítésére, „mely egyben elindítója, s jelképe lesz a magyar egyház és a magyar nemzet feltámadásának” – olvassuk az említett füzetben.

Így, az eredeti terv szerint sosem készült el,
mert tornyát már nem volt idő megépíteni

Az új Regnum plébánosa
„túl sokat kérdezett”

Ennek mozgalomnak a Kádár rendszer börtönében tíz évet eltöltött Keglevich István katolikus pap állt az élére, aki a Demokrata 1997. szeptember 18-i számában megdöbbentő nyilatkozatban tárta fel a valóságot: „Nem adtam el magam. És ez a mai állami és egyházi hatalmat idegesíti. Az, hogy azt a templomot az eredeti helyén helyre akarom állítani, vad gyűlöletet vált ki belőlük. Most kaptam meg a felszólító levelet, hogy nem használhatom a Regnum Marianum nevet.” Elmondta továbbá, hogy amerikai magyarok 300 millió forintot gyűjtöttek, ezt az akkori hercegprímás atya vette át Amerikában, és felépítette belőle a Zoborhegy téri templomot „csak azért, hogy meg lehessen mondani a pápának, hogy a Regnum Marianum ügye rendben van”. Keglevich atya saját pénzén állíttatta azt a keresztet, amit 2000 novemberében három középiskolás – köztük a Népszabadság munkatársának kölyke – kettétört. Sajnos a lelkiismeretes pap csak három évvel élte túl nyilatkozatát, 2000. augusztus 28-án az Úr magához szólította.

Ekkor roppant meg az általa vezetett újjáépítési mozgalom, noha az Alapítvány a Kis Regnum Kápolnáért 2000 áprilisában újjáalakult Kuratóriuma alapító okiratában még elsődleges célként határozta meg a Regnum Marianum fogadalmi templom eredeti helyen, eredeti formában történő újjáépítését. Nem sokkal később egy hírlevelükben már arról tájékoztatták híveiket, hogy az adományok „szerény növekedése” miatt az eredeti elképzelést megvalósítani csaknem lehetetlen, helyette 2001 szeptemberében a templom építésének 70., lerombolásának 50. évfordulójára a kuratórium „…elsődlegesen egy monumentális, impozáns Mária-szobor létesítésére fogja az eddig befolyt összegeket felajánlani.” Reményeik szerint – mint írták – a szobor a magyarság együvé tartozását és megújhodását jelképezi majd.

A felrobbantottnak ez
csak jogilag utódja

A szobor azonban nem készülhetett el, mert a Keglevich István örökébe lépett és a Regnum Marianum mozgalomban gyermekkorától részes, Rákosi börtöneit megjárt, ekkor már idős Regőczi István atyát félreállították az alapítvány és az egyesület éléről, az épület felépítményi tervrajzait is elvették tőle.

– Egresy Gábor, a Regnum Marianum Egyesület új vezetője többedmagával addig zaklatott, hogy adjam át nekik a terveket, míg a békesség érdekében megtettem. Keglevich atya halála óta annyit tehetek, hogy minden csütörtökön este 20 órakor a hívek egy csoportjával rózsafűzért mondok, áldást osztok, és közösen elénekeljük a Boldogasszony anyánk kezdetű himnikus dalt a Regnum Marianum romjai fölött – tájékoztat a halk beszédű, békés természetű, nyolcvanas éveiben járó atya.

Az eltört kereszt darabját lakhelyén, a XII. kerületi Galgóczy és Ciklámen út sarkán épült Engesztelő Kápolna a Szabad Magyarságért kápolna kertjében őrzi, míg a felújított mellé saját kis pénzén fém corpust készíttetett. Életében végzett állhatatos egyházi tevékenységéért idén április 21-én Lourdes-ba hívták, ahol a magyar egyházi emberek közül elsőként a zarándokhely bazilikájának tiszteletbeli papjává avatták és díszes mellkeresztet adományoztak neki. Jellemző a hazai viszonyokra, hogy idehaza szóba sem állnak vele az egyházi méltóságok. Magyarázatként szolgálhat a köreikből származó vélekedés, hogy azért nem erőltetik a Regnum Marianumnak még a feltárását sem, mert akkor a kommunista-liberális kormányzat megvonja támogatását a Mátyás templom és az esztergomi Mindszenty Intézet újjáépítésétől. Ez sincs kizárva, csakhogy egyik sem jelképe a magyar egyház és a magyar nemzet feltámadásának, ahogyan a Zoborhegy téri sem, a nemzeti mozgalmak nem ezekről a helyekről indulnak, miközben a Felvonulási téren Gyurcsány akadálytalanul építette fel saját maga és pártja dicsőségére a harci alakzatot formáló 1956-os (sic!) emlékművét. Nem véletlenül mondta Wittner Mária, hogy időnként az egyház is elkövet hibákat.

Tavalytól már ez a tábla se hirdeti a komcsik
bűnét, „politikailag korrekt” feliratra cserélték
(Fénykép: Víg Sándor, Magyar Mérce)

– Sokat gondolkodtam, hogy mi a fontos az egyháznak, illetve papjainak? Az emberek, akiknek a lelki üdvét gondozzák? Az Isten, akinek az érdekében mindezt teszik? A politika? Mindszenty bíboros bizony képtelen volt az ilyes fajta megalkuvásra, mert Istent, a vallást és azon keresztül a haza üdvét is szem előtt tartotta. Ezért is hurcolták meg, kényszerítették az amerikai követségre, majd száműzetésbe, döntött sorsáról politikai alku, holott egész életében Istent és a hazáját szolgálta. Most hasonló, egyházon belüli kirekesztést látok az olyan papokkal szemben, mint Keglevich és Regőczi atya – nyilatkozta az egykori halálraítélt.

Ennek a tehetetlen hozzáállásnak a következménye, hogy a kommunizmus újabb, már felavatása előtt gyűlölt jelképe szinte rátelepül az egykori Regnum Marianum romjaira. Ahogy azonban a hely szellemét megszentségtelenítő, vörös katona szobrát el lehetett távolítani, a most épülő szörny is csak látszólag készül az örökkévalóságnak és előbb-utóbb osztozni fog elődje dicstelen sorsában.

Holdampf Lajos süttői kőfaragó hamarosan dolgozni kezd a kegyhely méretarányosan kicsinyített, szétszedhető és bárhol felállítható, kápolna jellegű másán, az elmúlt télen szintén a helyszínen tüntető gazdák egyike pedig anyagi támogatást helyezett kilátásba a Regnum Marianum újbóli felépítése esetén.

A szégyenletes, új felirat – Erdő Péterék műve

Regőczi István atya
halálára várnak

Itt jegyezzük meg, hogy a lerombolt kegyhely padsorai Budapest VI. kerületében, a Szondi utca 67. sz. alatt lévő, fennállásának idén 75. évét ünneplő Szent Család plébánián találhatók, ahol Gyulai Oszkár plébános vezetésével 21 év óta minden hónap 13. napján – ez a fatimai üzenet napja –, déli 12 órakor az egész országból érkező hívek tömegei ezekben a padokban hallgatnak szentmisét és imádkoznak rózsafüzért.

Végezetül még egy adalék az újjáépítéshez. Sztálin leromboltatta a Napóleon felett aratott diadal emlékére Moszkvában emelt Győzelmes Krisztus templomot, ám azt a Szovjetunió szétesése után az Oroszországi Föderáció két év alatt újjáépíttette. Azért van mit tanulni az elvtársaktól.

Szakács Gábor

(Fényképek és aláírásaik: Kuruc.info, kivétel a 6. számú fotó, amelyet Stoffán György küldött be)

Wittner Mária: Az egyház is követ el hibákat
(Fénykép: Kassab Adonis, Magyar Mérce)

Minden népnek vannak olyan földrajzi egységei, műemlékei, történelmi helyszínei, amelyeket szentnek tekint, és ahol megemlékezéseit tartva múltját összeköti jövőjével. Magyarországon ezek közé tartozik a kommunizmus által 1951-ben lerombolt Regnum Marianum, amelynek még föld alatti romjai is jelképes üzenetet hordoznak.

A Gyurcsány-kormány által az egykori épület tőszomszédságában megkezdett és az 1956-os forradalmat megcsúfoló vaskefe-szerű emlékmű megépítése ismét felveti a köznyelvben csak Regnum Marianumnak (Mária Országa) nevezett Magna Domina Hungarorum (Magyarok Nagyasszonya) jövőbeni sorsát. Az ember úgy gondolná, hogy a kommunista önkényuralmiságot és erőfitogtatást megtestesítő rombolásról csak akkor lehet múlt időben beszélni, ha az egyházi épületet újból, ugyanott felépítik, vagy legalábbis romjait feltárják és emlékeztetőként ismét kegyhellyé alakítják. A helyzet azonban ennél lényegesen árnyaltabb.

2 méteres,
„fanyűvő erejű”

A Magyar Demokrata 2006. március 16-ai 11. számában Hajnal György atya, 1990-ben a főváros XIV. kerületében épült, Zoborhegy téri, új Regnum Marianum templom plébános-kanonoka azon elképzelésének adott hangot, hogy megvalósíthatónak tartja az alapfalak feltárását, amelyben „…a megbékélés jegyében ökumenikus emlék- és istentiszteleti helyet, valamint egy kiállítási csarnokot alakíthatnának ki”. Hozzátette, hogy a romokat műemlék jellegűvé lehetne nyilvánítani, a templom esetleges, későbbi teljes helyreállításáról pedig igény alapján dönthetnének az illetékesek. Az atya hasonló szellemiségben nyilatkozott a Keresztény Élet című katolikus hetilap április 2-i számában is, ám a jó szándékú, előremutató megszólalásnak nem várt következményei lettek. Erről a Keresztény Kurir április 4-i számában már a következőket lehetett olvasni: „A Regnum Marianum Közösség házfőnöke, Molnár Béla pestújhelyi esperes, plébános megkeresésünkre – a Keresztény Életben közölt cikkel kapcsolatban – azt nyilatkozta, hogy a Közösség céljai között nem szerepel a templom romjainak, altemplomának feltárása. Kifejtette, hogy a volt templom és a plébánia jogilag sohasem volt a Regnum Marianum Közösségé, és hozzátette, annak jogutóda a Zoborhegy téren van. Majd így fejezte be: Hajnal György atya feltárási, emlékhely építési terveit, amelyekről a sajtóban nyilatkozott, magánkezdeményezésnek tartjuk.”

Az ügyben illetékes egyházi főhatóság, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Hivatal Sajtóirodáján hivatalosan közölték: „Dr. Hajnal György atya, a zuglói Budapest-Regnum Plébánia vezetőjének nyilatkozatára reagálva ezúton jelezzük, hogy kanonok úrnak a valamikori városligeti templom újjáépítésével kapcsolatban megbízatása nincs”.

A furcsa történet akkor lett még csípősebb, amikor a Regnum Marianum Egyesület elnökét, Egresy Gábort kerestük meg véleményét tudakolva. Õ azonnal édesanyjának adta tovább a kagylót, aki kijelentette, hogy sem álláspontjukról, sem az Egyesület tevékenységéről nem kíván szólani. Majd, ha eljön az ideje – tette hozzá sokat sejtetően. Ekkor mi is a már említett Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Hivatalhoz fordultunk, ahol a sajtóiroda vezetője szintén megtagadta a nyilatkozatot a Regnum Marianummal kapcsolatos kérdéseinkre.

Ez azért is volt megdöbbentő, mert igen sokan várják az egykori templommal kapcsolatos fejleményeket, hiszen nem a zuglói, hanem az eredeti templom helyén felállított keresztnél hirdették meg 2004-ben a kettős állampolgárságról szóló népszavazást, innen indultak Trianonba a megalázó békekényszer eltörlését követelők idén júniusban és számos más nemzeti rendezvénynek is volt már itt kiinduló pontja.